Tibeti Estek a Herényiek Házában: Meditáció és beszélgetés a tibeti Bön hagyományról

Időpont: 2019. október 25., péntek, 17:00–19:00 óra
Helyszín: Herényiek Háza, Herény, Béke tér 7., Szombathely, 9700

Tisztelettel kérjük, amennyiben eljön a rendezvényre, legyen szíves részvételi szándékát a tbfest@gmail.com e-mail címen jelezze !

Az est témája: A meditáció elmélete és gyakorlata, valamint beszélgetés a tibeti Bön hagyományról Geshe Lungrig tibeti bönpoval.

A meditáció rendszerint olyan lelkiállapotra utal, amikor a testet tudatosan ellazítjuk, és szellemünket átengedjük a nyugalomnak és a belsőnkre való koncentrálásnak. A cél a lelki béke, megnyugvás keresése. Ilyenkor sikerül a környezetből kikapcsolódni, úgyhogy pszichológiai szempontból az élményt akár megváltozott tudati állapotnak is lehetne nevezni.

Számos nagy vallásban gyakorolnak rituális meditációt, míg az előbbi meditáció nem jelent szükségképpen vallásos tevékenységet.

A meditáció jelenlét. Megszűnik minden, az Itt és Most van. Nem csupán egy dologra koncentrál az ember, mert ezáltal megítéli az összes többit. Meditáció során szemlélődünk. Mindent érzékelünk. Amikor ezt megtanulja valaki, akkor egy zajos piactéren tud a legjobban meditálni.
Forrás: Wikipédia

bön (tib:bon). A bönTibet spirituális őshagyománya. Megelőzi időben az indiai buddhizmust. Habár a tudósok nem értenek egyet a bön eredetét illetően, maga a hagyomány tizenhétezer éves szakadatlan hagyományvonalat tud maga mögött. Hasonló a tibeti buddhista iskolákhoz, főleg a Nyingmához, és kiemelkedően választékos ikonográfiája, gazdag sámánisztikus hagyománya, és az különbözteti meg, hogy hagyományvonalát Buddha Senráb Mivocsere, nem pedig Sakjamuni Buddhára vezeti vissza.
Forrás: Wikipédia

A Jungdrung Bön, őszentsége a XIV. Dalai Láma által elismert ötödik nagy iskolája a tibeti spirituális hagyományoknak. Sokszor, mint buddhista hagyományt mutatják be, de sokszor a bönt csupán, mint Tibet ősi, a buddhizmus előtti vallásaként említik meg.
Ha a buddhizmust úgy definiáljuk, mint azon spirituális hagyományok gyűjtőfogalmát, amelyek Sákjamuni Buddhára vezethetőek vissza, és ezeket nevezzük Buddha-dharmának, akkor a Jungdrung Bönt nem sorolhatjuk ide, mivel alapítójának és tanai forrásának Tönpa Senrab Miwot (sTon pa gShen rab Mi bo) nevezi meg, aki a hagyomány szerint, mintegy 18000 évvel ezelőtt született.[1] Alapvetően viszont tartalmazza mindazokat a filozófiai nézeteket, tanításokat és gyakorlatokat, amelyeket a tibeti buddhista iskolák is magukénak mondanak, és ha figyelembe vesszük a hagyomány elképzelését a korábbi világkorszakok buddháinak létéről, illetve arról, hogy számos Buddha létezett, létezik és létezni is fog, akkor már nem lehet olyan kategorikusan kijelenteni, hogy a Jungdrung Bön nem Buddha-dharma. Az évszázadok alatt rengeteg buddhista hatás érte, és viszont is hatott a tibeti vallási hagyományokra.[2] Snellgrove-ot idézve: „Elfogadott mindent, és semmit sem utasított el az évszázadok folyamán, ez egy mindent felölelő formája a tibeti vallásnak.”[3]
A bon jelentése megegyezik a zsang zsungi gyer szóval, ami annyit tesz kántálni, énekelni,[4]de ma már lefed mindent, amit a chos, a dharma is jelent.[5]

Alapvetően háromféle bönt különböztethetünk meg: a korai bönt, a Jungdrung Bönt és az új bönt.
A korai bön hasonló a közép-ázsiai sámánisztikus hagyományokhoz, és ez a fajta hagyomány a mai napig él a Himalájában, keveredve a körülötte megjelenő egyéb spirituális hagyományokkal. A bön hagyomány úgy tartja, hogy az istenek meghívásának és az ártó szellemek elűzésének a gyakorlata Tönpa Senrabtól ered,[6] amit akkor tanított, amikor egyszer meglátogatta Tibetet, majd ezek beépültek a Jungdrung Bön okozati járművei közé is. Azonban a helyenként még ma is élő véráldozati szertartások nem Tönpa Senrab-tól, hanem a szinpo (srin po) démonoktól erednek.[7]

A második, a Jungdrung Bön (g.yung drung bon), azaz Örökkévaló Bön. A jungdrung megfelel a szanszkrit szvasztikának. A Jungdrung Bön hagyomány Tönpa Senrab Miwora vezeti vissza magát, aki a bönpok szerint a mostani világkorszak buddhája. Ő tanította a bön szútra, tantra és dzogcsen járműveit, amit halála után le is jegyeztek, habár nem maradtak fent elsődleges források a tanításairól, és nem találtak még a tizedik századnál régebbi szövegeket.[8] Ezeket Olmo Lungrigben (’Ol mo Lung ring), Tagzig (sTag gzig) földjén nyilatkozta ki, majd innen kerültek át Zsang zsungba (Zhang zhung), ahol lefordították zsang zsungi nyelvre és annak fő vallása lett. Innen jutott el Tibetbe. Először a második király, Mutri Cenpo (Mu Khri bTsan po) idején fordítottak tibetire bönpo szövegeket,[9] majd miután Tibet magába olvasztotta a zsang zsungi területeket, egyre inkább beleolvadt a tibeti kultúra egészébe. A bön hagyomány szerint ez volt a megszabadulás első teljes ösvénye Tibetben.

A harmadik, az új bön a 14. századtól jelent meg, nagyon hasonló a nyingma (rnying ma) rendszeréhez, és főleg terma (gter ma) szövegekre alapozza gyakorlatait.
Írta: Csáki-Bertók Sára
Részlet a Jungdrung Ten Gye De Dü Magyarországi Bönpo Közösség honlapjáról

Kedves Érdeklődő, kérjük előre jelezze részvéteki szándékát, ezzel is segítve munkánkat!
tbfest@gmail.com
Köszönjük az együttműködést !

Forrás: https://www.facebook.com/events/1288420611366575/

About Engi Zsuzsa

A korlátlan információ használat korát éljük. Özönlenek ránk minden irányból, kéretlenül a hírek. Az olvasó felelőssége, hogy mit fogad be, a mienk, szerkesztőké pedig, hogy tárgyilagosan tényeket mutassunk be. A véleményezés jogát pedig átengedjük olvasóinknak.

View all posts by Engi Zsuzsa →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük