Március 15. – Kossuth-díjak

    Budapest, 2019. március 15., péntek (MTI) – Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnepen Kossuth-díjakat adott át. Az MTVA Sajtóadatbankjának összeállítása a kitüntetettekről:

     Kossuth-nagydíjat vehetett át:

 KÁTAI ZOLTÁN Tinódi-lant díjas énekmondó, zeneszerző 1954. november 3-án született Mosonmagyaróváron.

    Gyermekkorában zongorázni tanult, majd a Szombathelyi Tanárképző Főiskola ének szakára járt. Autodidakta módon tanult meg játszani gitáron, kobzon, dudán, lanton, fidulán (közép-ázsiai eredetrű vonós hangszer), pánsípon, nagybőgőre Hamar Dániel, a Muzsikás együttes tagja tanította. 1983 és 1994 között a Mákvirág népzenei együttes énekes-zenészeként járta a világot, zenélt Dinnyés Józseffel, Kecskés Andrással, Kobzos Kis Tamással, majd önálló műsorokat készített.

Leginkább reneszánsz költők, históriás énekesek szerzeményeit énekli. Nemzetközi és országos népzenei és történelmi fesztiválokon, irodalmi esteken, katonai hagyományőrző rendezvényeken, nemzeti és szakrális ünnepeken lép fel, az iskolákban tartott rendhagyó óráival hasznos segítséget nyújt az ének-zene, az irodalom és a történelem oktatásához.

Első lemeze Muzsikáló Erató címmel jelent meg, ezt követte a középkori magyar históriás énekekből készült Magiar História című válogatás. Kátai – Krónika című hangoskönyvét Jankovics Marcell illusztrálta. Készített lemezt Wathay Ferenc Énekes könyve alapján, az Elindula József… – Énekek Adventtől Vízkeresztig című lemezén a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó énekes-zenés hagyományokból ad ízelítőt. 2018-ban jelent meg a katonadalokat tartalmazó Viadalhelyeken, véressen, sebessen… című lemeze, valamint a Bogáti Fazakas Miklós és Thordai János zsoltárfordításaiból készült Ditsérjétek Istent… című albuma.

Művészetéért 2005-ben Artisjus díjat, 2006-ban Tinódi-lant kitüntetést kapott. 2014-ben a Mediawave Párhuzamos Kultúráért elismerésével, 2016-ban Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki.

KISLÉGHI NAGY ÁDÁM festőművész, érdemes művész 1961. augusztus 17-én született Budapesten.

     1985-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán. 1995-ben ösztöndíjasként a Római Magyar Akadémián, 1998-ban a nápolyi II. Frigyes Egyetem művészeti tanszékén tanult.

Már az 1980-as években festett expresszív képei is vallásos témájúak. Stílusát drámai, sötét tónus, klasszikus ábrázolásmód és képszerkesztés, fény-árnyékra épülő festésmód jellemzi, amely az itáliai kora barokk hagyományokra támaszkodik. Művészi pályáját végigkíséri a keleti kereszténység festészeti nyelvezetének, formavilágának alkalmazása falképeken, ikonokon.

Megfestette a tiborszállási és mérki görögkatolikus templomok ikonosztázait. A rákoscsabai görögkatolikus templom homlokzata mellett a spanyolországi San Pere di Villa Major templomának falát is az ő freskója díszíti. Az olaszországi Madognana templomában található secco falképe, ő festette Pieve di Capanne templomának oltárképét is. 1999-2003 között megfestette a Szűz Mária életét ábrázoló festménysorozatot a szombathelyi székesegyházban.

Művészetét 1980-ban Domanovszky-díjjal, 1985-ben a Kortárs Művészeti Fórum nívódíjával, 1987-ben Herman Lipót-díjjal ismerték el. 2004-ban Vas megyében az Év vasi embere 2003 elismerő címmel tüntették ki, 2011-ben érdemes művész lett.

2014-ben jelent meg a művészetét bemutató könyv Kisléghi Nagy Ádám – A szent festője címmel, amelyet a Római Egyetem művészettörténész professzora, Daniel Estivill írt.

dpz \ dsa \ dvt \ brr

MTI 2019. március 15., péntek 14:31

Kép forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth-d%C3%ADj#/media/File:Kossuth_Petit_Journal.jpg

About Engi Zsuzsa

A korlátlan információ használat korát éljük. Özönlenek ránk minden irányból, kéretlenül a hírek. Az olvasó felelőssége, hogy mit fogad be, a mienk, szerkesztőké pedig, hogy tárgyilagosan tényeket mutassunk be. A véleményezés jogát pedig átengedjük olvasóinknak.

View all posts by Engi Zsuzsa →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük